Lombik 40 felett? Íme a legfontosabb tudnivalók!

A teherbeesés esélye a kor előrehaladtával csökken, hiszen a női testben egyre alacsonyabb mennyiségű, illetve minőségű petesejt érik meg. Egy nő számára a 30-as éveiben négyszer nagyobb az esély a sikeres fogantatásra, mint később. Éppen emiatt javasolják gyakran 40 év felett a lombikeljárást, hiszen nem csak a megtermékenyülés nehezített, de a vetélés, koraszülés, valamint a rendellenességek kockázata is nagyobb. Milyen vizsgálatokat érdemes mindenképp elvégeztetni és mely megoldások segíthetnek abban, hogy valóra váljanak a szülői álmok? Nézzük, melyek a legfőbb tudnivalók, amelyekkel tisztában kell lennünk, ha 40 felett választjuk a mesterséges megtermékenyítést.

40 év a bűvös határ?

Ha a női testet, valamint a teherbeesés biológiai hátterét vizsgáljuk, a legideálisabb kor a gyermekvállalásra a húszas évekre tehető. Azonban mindannyian tudjuk, hogy a családalapítást számos tényező befolyásolja, és gyakran mire valaki megfelelő társat talál, vagy megérik benne párjával az elhatározás, már a harmincas éveiben, vagy annak végén jár.

Míg a harmincas években minden hónapban 20 százalék az aránya annak, hogy sikeres legyen a fogantatás, addig negyvenéves korra ez 5 százalékra csökken. Természetesen a kor mellett nagyon is számottevő az érintett nő egészségi állapota, az általa képviselt életmód, vagy épp a testsúlya: tehát nem arról van szó, hogy 40 év felett nem lehetne rövid időn belül teherbe esni. Azonban a legjobb állapotú női test számára is megterhelőbb mind a fogantatás, mind a terhesség kihordása ebben a korban, ráadásul a kromoszóma rendellenességek előfordulásának aránya is nagyobb.
A lombikeljárás esélyei sem azonosak azzal, mintha valaki a húszas, harmincas években vág bele a mesterséges megtermékenyítésbe: havonta 10-15 százalékos valószínűséggel lehet számolni azzal, hogy a terhesség 40 év felett is létrejön. A szakemberek azért tartják lényegesnek, hogy az érintett pár minél előbb orvoshoz forduljon, mert a termékenységi eljárások sikerességének aránya is évről-évre csökken. Emellett 40 éves kor felett – sőt, valójában 35 éves kor után fokozatosan -, nő a terhességi szövődmények esélye: a terhességi cukor, a vérzés, a korai vetélés, vagy koraszülés mind fenyegetőbb problémává válnak.

Emellett a külső tényezők hatása is egyre nagyobb mértékű: egyes kozmetikumok, gyógyszerek, az alkohol, vagy épp a rendszeres hosszútávú stressz egyaránt negatívan hat a petesejtek minőségére és mennyiségére. A biztonságos, előrelátó szakmai környezet ezért igazi jelentőséggel bír mind a teherbeesés, mind a terhesség kihordásának során.

Teherbeesés 40 év felett: esélyek és kockázatok

Bár sok szó esett a nehézségekről és kockázatokról, fontos az elején leszögezni: a késői terhesség, valamint szülés sokkal biztonságosabb napjainkban, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Nemcsak a társadalmi átrendeződés az oka annak, hogy mára az első gyermek születése sokkal inkább az anya 30-as éveiben történik, mint előbb. Az átlagéletkor növekedése is hozzájárul ahhoz, hogy tudatosan későbbre tolódik a gyermekvállalás.

Milyen megoldások és esélyek vannak teherbeesésre 40 év felett?

Negyven év felett többféle módon valósulhat meg a gyermekvállalás: a természetes fogantatás sem lehetetlen, illetve a mesterséges beavatkozásoknak is több alternatívája lehet. Nézzük, melyek a legfőbb befolyásoló tényezők!

  • Természetes úton a harmincas évek végeztével nagyobb a fogantatási nehézségek kockázata. 100 petesejtre ebben az időszakban 7-8 fogamzóképes jut. A sikeresség nagyban függhet a test aktuális állapotától, a meglévő petesejtek számától és minőségétől, a havi ciklus rendszerességétől, illetve attól, hogy fennállnak-e egyéb egészségügyi problémák vagy külső nehezítő tényezők, mint például a krónikus stressz.
  • Mesterséges úton: Amennyiben az érintett 40 év feletti hölgy fél év próbálkozás után sem számolhat be sikeres fogantatásról, tanácsos a hat hónapot követően mindenképp orvoshoz fordulnia, és elvégeztetnie az alapvető termékenységi vizsgálatokat. Az életkor miatt egyébként a fél év türelmi idő sem feltétel: érdemes már a gyermektervezés időszakában szakembert keresni. Jó, ha a gyermekre vágyó nő tudja: a 40 feletti lombik esetén több türelemre és időre lehet szükség. Illetve a hormonális változások, és a hormonokra ható meddőséget kezelő gyógyszerek miatt az érzelmi kilengések is erősebbek lehetnek.

Milyen megoldások jöhetnek szóba a mesterséges megtermékenyítés esetén?

A meddőségi vizsgálatok során első lépésként a termékenység állapotának felmérésére helyezik a hangsúlyt. Főleg 35 év alatti klienseknél fordul elő, hogy elegendő a gyógyszeres kezelés, azaz az ovuláció indukció. Amennyiben az életkor miatt az idő szűkösebb, előbb sor kerülhet a mesterséges megtermékenyítés további lépéseire. Nézzük, melyek ezek!

  • Inszemináció: az inszemináció során maga a megtermékenyítés folyamata nem laboratóriumi körülmények között történik, hanem az anyaméhen belül. Azonban a hímivarsejteket orvosi eszközzel fecskendezik a méhbe. Az előkészített spermiumokat a tüszőrepedés ideje körül juttatják a megfelelő helyre, így maga a megtermékenyülés folyamata – bár segítséggel -, de természetes környezetben zajlik.
  • Hormonális stimuláció nélküli kezelés: A natív IVF-ciklus során nem használnak hormonális gyógyszereket a petefészkek stimulálására.Természetes ovulációt alkalmaznak, amelyet ultrahangos vizsgálattal pontosan meghatároznak. A kezelés célja egy érett petesejt kinyerése, amelyet aztán az ICSI módszerrel megtermékenyítenek. Ez a módszer olyan nők számára alkalmas, akiknek rendszeres peteérésük van.
  • Minimális stimuláció: Minimális stimuláció esetén, ahogy a nevéből is kiderül, nagyon alacsony dózisú stimulációs gyógyszerek alkalmazására kerül sor. A stimuláció általában nagyon jól tolerálható. A kezelés célja 2-5 petesejt kinyerése. Az embriológiai módszerek esetében a további eljárás ugyanaz, mint a natív ciklus esetében: PICSI módszer, a spermiumok petesejtbe történő befecskendezése (ICSI) és az asszisztált hatching (AH) alkalmazása.
  • IVF: A kémcsőben történő megtermékenyítés, technikailag in vitro megtermékenyítés, IVF, egy olyan folyamat, amelynek során egy petesejtet a testen kívül, in vitro megtermékenyítenek spermiummal. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a partner spermatogram eredményei normál értékeket mutatnak. Rossz eredmény esetén mindig ajánlott az ICSI módszer alkalmazása, hogy megakadályozzák a rendellenes spermiumok behatolását a petesejtbe, és így minimálisra csökkentsék a rendellenes embrió kialakulását. A megtermékenyített petesejt (zigóta) ezután a méhbe kerül. A „kémcsőben” elnevezés félrevezető, mivel az in vitro megtermékenyítést általában petri-csészében végzik.
  • ICSI: Előfordulhat, hogy a hímivarsejtek minőségével vagy mennyiségével kapcsolatban akad nehézség. Ekkor az egyetlen alkalmas hímivarsejtet kinyerik, majd azt az úgynevezett ICSI – azaz intracitoplazmatikus spermium injekció eljárás során ‒ közvetlenül a petesejtbe juttatják.
  • Modern spermiumválogató módszerek: MACS (magnetic-activated cell sorting, mágnesesen aktivált sejtválogatás), Microfluidic Sperm Sorting (egy chip segítségével történő spermiumválogatási módszer).
  • Embriómonitoring: a legmegfelelőbb embrió kiválasztása mesterséges intelligencia segítségével.
  • Meghosszabbított embriótenyésztés: Az ötnapos embriótenyésztés nemcsak jobb ellenőrzést tesz lehetővé, hanem azon embriók későbbi kiválasztását és átültetését is, amelyek morfológiailag a legjobbak és a legnagyobb beültetési potenciállal rendelkeznek.
  • PGD/PGS: A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) olyan modern módszer, amely az asszisztált reprodukciót és a klinikai genetikát ötvözi. A genetikai vizsgálat kizárhatja a súlyos genetikai rendellenességgel érintett embriók átültetését. A preimplantációs genetikai szűrést (PGS) a kromoszóma-rendellenességek kizárására és a normális kromoszómaszámú embriók kiválasztására használják.
  • AHA – Asszisztált hatching: Az asszisztált keltetés vagy angol szakkifejezéssel élve hatching a beültetés sikerességének arányát növeli. Lényege, hogy az embriót körülvevő zóna pellucidán egy kis nyílást ejtenek, ennek vékonyításával ugyanis nagyobb az esély az embrió kiszabadulására, illetve megtapadására a méhnyálkahártyán. A módszer többféleképpen megvalósítható: mechanikus, kémiai, valamint lézeres úton egyaránt.
  • MESA/TESE: Az eljárás során a spermiumokat közvetlenül a férfi heréinek szövetéből nyerik, vagy a mellékheréből szívják le a folyadékot, amely érett spermiumokat tartalmazhat. Ezeket a módszereket akkor ajánlják a kezelt párnak, ha a férfi ejakulátuma nem tartalmaz spermiumot, nagyon kis számban vannak jelen a spermiumok, vagy rendellenes a morfológiai felépítésük.

Milyen kockázatokra érdemes felkészülni 40 év felett a lombikprogramnál?

Bár az életkor a petesejtek mennyiségére és minőségére befolyással bír, a petefészek állapotát tekintve nincs ok az aggodalomra 40 éves kor felett sem. A statisztikák alapján 40 évesen a lombikkal való teherbeesés esélye 25 százalék, míg 43 évesen már ötre csökken a szám: éppen emiatt hangsúlyozzák a szakemberek, hogy minél előbb fontos az orvosi beavatkozás ezekben az években.

A lombik 40 felett több kockázattal járhat, azaz hosszabb időre lehet szükség a sikeres fogantatáshoz. Egyes külső tényezők még inkább növelhetik a sikertelenség esélyét: így a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a vitaminhiány vagy a káros szenvedélyek is hátráltathatják a folyamatot.

Hogyan lehet elősegíteni a sikeres fogantatást?

Ezeket a vizsgálatokat érdemes elvégeztetni

Az első vizsgálatok során zajlanak a hormonvérvételek, mégpedig a vérzés 3-5. napja között. Ennek részeként az FSH, az LH, az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, a prolaktin, a TSH, valamint az AMH hormonok szintjét nézik. Ezek mind a termékenységet, illetve beágyazódást befolyásoló tényezők, ezért a szervezetben fellelhető mennyiségük lényeges. Érdemes utánanézni mely életkorban, melyik a megfelelő szám, hiszen a normál érték az idő előrehaladtával módosul.
A meddőségi vizsgálatok része az ultrahangos tüszőmérés: ez segít követni a peteérés folyamatát, valamint a méhnyálkahártya állapotát. A mérések fényt deríthetnek arra, ha elmarad az ovuláció: ezek a vizsgálatok általában a ciklus 10. napjától kezdődnek és kétnaponta ismétlik őket. Szintén fontos lehet a petevezetékek átjárhatóságának meghatározása, hiszen, ha elzáródás tapasztalható, az kortól függetlenül megakadályozhatja a fogantatást.
Az érintett nő egészségi állapotától függően egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak: így a rákszűrés, az esetleges gyulladások, fertőzések diagnosztizálása, valamint a pajzsmirigy problémák, illetve az inzulinrezisztencia vizsgálata, amelyek jelenléte nagyban hátráltathatja a teherbeesést.

Meddőségi kezelések a párnak

A meddőségi kezeléseket a vizsgálatok elvégzését követően felállított diagnózis alapján javasolja az orvos. Mivel a kezelések típusát a férfi spermium jellemzői is befolyásolják, nagyon fontos, hogy ne csak a pár női tagja vegyen részt a folyamatban.

A meddőségi kivizsgálások során a férfiak állapotának felmérése is rendkívül lényeges: a spermiumok minősége, száma nagyban befolyásolja a teherbeesés sikerességét. Sokszor pedig olyan tünetmentes problémák állhatnak a háttérben, amelyre nem is gondolna az érintett: például életmódbeli tényezők, a túl magas testhőmérséklet a herék működéséhez, vagy hormonális problémák.

Egyéb módok a lombik programra való készülésre

Bár az életkor lényeges tényező, nem az egyetlen, amely befolyásolja a sikeres fogantatást: éppen ezért a lombik 40 felett sem csak arról szól, hogy rábízzuk magunkat a sorsra és az orvosokra. Magunk is tehetünk a folyamat sikerességéért. Lássuk, hogyan!

  • Életmód: a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás alapvető segítség a szervezetnek. Nemcsak azért, mert figyelmet szentelünk annak, hogy ne juttassunk káros összetevőket a szervezetünkbe. Hanem, mert ennek mentén kialakítva a napjainkat, elérhetjük vagy megtarthatjuk az ideális testsúlyt, ami a hormonháztartásunk miatt létfontosságú lehet a 40 feletti teherbeesésnél.
  • Vitaminok, ásványi anyagok, gyógyteák: mivel szervezetünk alapkészlete hiányosabb ebben a korban, érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a vitaminok pótlására. Utóbbiak közül több segíthet az embrió megtapadásában, a C, E, B-vitaminok, valamint a folsav is fontos étrend-kiegészítő lehet. A terhesvitaminokban a felsoroltak gyakran egyben megtalálhatóak, így érdemes ezek között keresgélni. Emellett bizonyos gyógynövények is fokozhatják a termékenységet: a cickafark, barátcserje, palástfű mind fogyasztható tea formájában akár napi rendszerességgel.
  • Stresszmentes életmód, megfelelő mennyiségű alvás: a gyakori stressz, szorongás szintén negatívan hat hormonműködésünkre. Utóbbi viszont alapja a rendszeresen és jól működő női ciklus meglétének. A kevés alvás hasonló folyamatokat indít el a testben, mint a hosszú távú stressz: ügyeljünk rá, hogy megadjuk magunknak a megfelelő mennyiségű pihenést.

Idő és a türelem: sikerülhet a lombik 40 felett

A fogantatás folyamata rendkívül kifinomult rendszeren alapul, amellyel azok szembesülnek leginkább, akik számára nem köszönt be azonnal a gyermekáldás. A modern orvostudománynak köszönhetően azonban egyre pontosabban és részletesebben lekövethetőek a teherbeesés mozzanatai, ezáltal pedig a segítségadás lehetősége is bővül.

A ReproGenesis klinika kiemelt figyelmet fordít a 40 évet betöltött pácienseire, akik számára célzott vizsgálatokat és kezeléseket is biztosít, valamint lehetővé teszi a mesterséges megtermékenyítés többféle formáját. Emellett az intézményben lehetőség nyílik petesejt- vagy hímivarsejtdonációra, ehhez pedig átfogó adatbázisból válogathatnak a leendő szülők, akik mind szakmailag, mind emberileg hiteles és professzionális hozzáállást várhatnak, ha a ReproGenesist választják.