Magyarországon napjainkban a párok 15-20%-a érintett a meddőség problémakörében. Ebbe a halmazba azok a házastársak esnek, akik több mint egy éve igyekeznek ugyan, a csoda azonban mégis elmarad. Ha nem sikerül természetes úton áldott állapotba kerülni, még akkor is van lehetőségünk gyermeknemzésre: a mesterséges megtermékenyítések valamely módszerének köszönhetően nagyobb eséllyel válhatunk akár rövid időn belül is szülővé. A legismertebb módszerek közé tartozik az inszemináció, a lombikbébi program, az asszisztált hatching, illetve az ICSI, vagyis az intracitoplazmatikus spermium injektálás. A következőkben a különböző mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos eljárásokkal, azon belül is az ICSI legfontosabb jellemzőivel, előnyeivel és kockázataival foglalkozunk – hogy könnyebb legyen a döntés.
Mesterséges megtermékenyítés: ezek a különböző eljárások
A mesterséges megtermékenyítés olyan orvosi eljárás, amelynek célja, hogy azoknak a pároknak nyújtson segítséget, akik természetes úton nem tudnak gyermeket nemzeni. A módszer során az érett petesejteket laboratóriumi körülmények között egyesítik a spermiumokkal, hogy a megtermékenyítés a megfelelő körülmények között, ellenőrzött módon történjen.
Az első lépés az alapos nőgyógyászati és meddőségi vizsgálat. Az első konzultáció alkalmával olyan vizsgálatra kerül sor, ahol a doktor felméri a pár mindkét tagjának egészségi állapotát és a meddőségi okokat. A vizsgálat során az orvos figyelemmel kíséri az ovulációt és az endometrium állapotát.
Ha az orvos megállapította a meddőségi okokat, kezdetét veheti az eljárás. A kezelés során az első lépés az ovuláció stimulálása. Ekkor az orvos hormonokat ad a pár hölgy tagjának, hogy több petesejt érje el az érettséget. Az ovulációs stimuláció segítségével a pároknak máris nagyobb esélyük van a gyermeknemzésre.
Mesterséges megtermékenyítés típusai
Az asszisztált reprodukciós technikák közé tartoznak a testen belüli (inszemináció) és a testen kívüli eljárások.
Testen kívüli eljárások
A testen kívüli eljárások során a petesejt és a spermiumok találkozása szintén laboratóriumi körülmények között történik. Az ilyen eljárásokat általában azok a párok veszik igénybe, akiknél az inszemináció nem vezetett eredményre, vagy akiknél más meddőségi okok miatt a természetes megtermékenyítés nem sikerült.
Az in vitro fertilizáció (IVF) az egyik leggyakrabban alkalmazott testen kívüli eljárás. Elsőként a pár hölgytagját hormonkezeléssel stimulálják, hogy több petesejt érjen el megfelelő érettségi szintet. Ezután laboratóriumi körülmények között spermiumot fecskendeznek a petesejt belsejébe, majd az így létrejött embriókat a nő méhébe juttatják, hogy ott beágyazódhassanak.
Az asszisztált reprodukció (intracytoplasmic sperm injection, ICSI) egy másik testen kívüli eljárás, amely hasonlóan működik az IVF-hez, de a petesejtekbe a spermiumokat egyesével injektálják. Ez különösen hatékony lehet azoknál a pároknál, akiknél a spermium gyenge minőségű, és/vagy egy adott mennyiség nem elegendő számú egészséges sejttel bír.
Az asszisztált hatching (AHA) az IVF kezeléshez kapcsolódó eljárás. Az embrió külső héját eltávolítják, hogy az könnyebben be tudjon ágyazódni a méhbe. Ez a módszer segíthet azoknak a pároknak, akiknél beültetéssel kapcsolatos problémák merülnek fel.
A testen kívüli kezelések hosszabb ideig tartanak és általában költségesebbek is, mint az inszemináció. Ezek az eljárások azoknak a pároknak jelenthetik a megoldást, akiknél más módszerek nem vezettek eredményre. Mielőtt a párok döntenek az IVF, az ICSI vagy az AHA eljárások mellett, érdemes alaposan megismerniük ezeket az eljárásokat, és konzultálniuk a kezelőorvosukkal a legmegfelelőbb módszer kiválasztásához.
Az ICSI eljárás lépésről-lépésre
Mi a különbség az IVF és az ICSI eljárás között?
Az IVF (in vitro fertilizáció) és az ICSI (intracitoplazmatikus sperma injekció) módszerek is mesterséges megtermékenyítést jelentenek, azonban az ICSI egyfajta „speciális esete” az IVF-nek. Az IVF során az embriókat petricsészékben vagy lombikban kezelik és tárolják, ahol a spermiumok és petesejtek találkozhatnak. Az ICSI során azonban egy speciális eszközzel a spermiumot közvetlenül az egyes petesejtekbe injektálják. Az ICSI-t általában akkor alkalmazzák, ha a hagyományos IVF nem sikerül, vagy a férfi partnernek nagyon alacsony a spermiumszáma vagy azok mozgékonysága. Mindkét eljárás sikeres esetben petesejt megtermékenyítéssel zárul, így elég magas eséllyel nyújt lehetőséget a meddőség kezelésére. Az ICSI általában drágább és bonyolultabb eljárás, mint az IVF.
Mi a különbség az ICSI és a PICSI eljárás között?
Mind az ICSI, mind a PICSI eljárás a meddőség kezelését szolgálják. Az ICSI megtermékenyítési módszernél a spermiumot egy speciális tű segítségével közvetlenül beinjektálják a petesejtbe, így biztosítva a megtermékenyülést. A PICSI (Physiological Intracytoplasmic Sperm Injection) eljárás során először a spermiumokat egy különleges kémiai oldatban „áztatják”. Megtörténik a legegészségesebb spermium kiválasztása, majd az ICSI módszerét alkalmazzák a megtermékenyítéshez. A PICSI módszerrel hatékonyabb lehet az eljárás, mivel a kiválasztott spermiumok nagyobb valószínűséggel képesek megtermékenyíteni a petesejteket. Mindkét módszer hatékony lehet a meddőség kezelésében, azonban a PICSI eljárás általában nagyobb költségekkel járhat.
Hogyan zajlik az ICSI eljárás?
- Stimuláció: a pár hölgy tagja hormonkezelést kap a petefészkek stimulálására. A kezelés után az érett petesejteket a női partner petefészkeiből, vagy egyéb donoroktól választják ki.
- Petesejt-aspiráció: a petesejt aspirációját általában helyi érzéstelenítésben végzik. Tű segítségével a petesejteket kis mennyiségű folyadékkal emelik ki.
- Spermium-kiválasztás: a férfi partnernek spermium-mintát kell adnia. A laboratóriumban a spermiumokat centrifugálják, majd kiválasztják a leghatékonyabbakat.
- Injekció: egy különleges tű segítségével az orvosok kiválasztják a legjobb minőségű spermiumot, majd befecskendezik azt a petesejtbe.
- Megfigyelés: a petesejt és a spermium egyesítése után a szakemberek a sejtek reakcióit és növekedését figyelik, hogy megállapítsák, sikeres volt-e a megtermékenyítés.
- Embrió-beültetés: a sikeres megtermékenyítés után az orvos az embriót beülteti a nő méhébe. Az átültetés általában fájdalommentes, és csak néhány percet vesz igénybe.
Mennyire eredményes az eljárás?
Az ICSI hatékonysága nagymértékben függ a párok egészségi állapotától, az életkoruktól, valamint a spermiumok és a petesejtek minőségétől. A statisztikák szerint az ICSI magas hatékonyságú eljárásnak számít. Az eljárás az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbbé vált, és számos meddőségi problémával küzdő pár ennek köszönheti, hogy ma már boldog szülők lehetnek.
Mennyi időt vesz igénybe az ICSI?
Az ICSI eljárás általában 2-5 napig tart, hogy megállapítsák, sikerült-e a megtermékenyítés, és az embriók megfelelően tudnak-e fejlődni. Az embrió-beültetés után további 10-14 napig kell várni az első terhességi teszttel, hogy megtudjuk, sikeres volt-e az eljárás. Ez az időszak azért szükséges, mert az embrióknak be kell ágyazódniuk a méhfalba, és a terhességi hormonok szintje csak ezt követően kezd növekedni egy hagyományos terhességi teszt által is kimutatható mértékben.
Az ICSI bevatkozás kockázatai
Bár az ICSI rendkívül hatékony módszer a meddőség kezelésére, bizonyos kockázatokat mégis magában hordoz, mint a legtöbb orvosi beavatkozás. Az ICSI segítségével létrejövő embriók magasabb arányban mutathatnak genetikai rendellenességeket, mint a természetes úton fogant embriók, valamint magasabb lehet a kockázat a koraszülésre és bizonyos terhességi szövődményekre. Az embriók injektálása során felmerülő fertőzés kockázata egyébként azonos bármelyik más hasonló módszer kockázatával.
A sikertelen eljárás okai
A sikertelen ICSI eljárás több különböző okra vezethető vissza. Ha a spermiumok száma, vagy mozgékonysága alacsony, akkor nehéz lehet egy megfelelő spermium kiválasztása. Illetve ha a spermiumok genetikailag nem megfelelőek, akkor az ICSI eljárás során nem tudják megtermékenyíteni a petesejtet. Az eredménytelen eljárás oka lehet még a nem megfelelő minőségű petesejt is.
ICSI eljárás után… mi a következő lépés?
Ha sikertelen a megtermékenyülés, minden esetben a kezelőorvosnak kell felvázolnia a lehetséges további beavatkozásokat vagy életmódbeli változtatásokat, hiszen ő ismeri pontosan a test, az embriók, valamint a spermák állapotát. Előírhat életmódbeli változtatást, táplálékkiegészítők rendszeres szedését, vagy más kezelést, ami megszűntetheti a kiváltó okot. Két stimuláció között azonban minimum 90 napnak kell eltelnie.
Az ICSI módszer sok kétségbe esett párt segített már mosolygós, egészséges saját kisbabához világszerte. Ha házastársunkkal közösen hozzuk meg a mesterséges megtermékenyítés melletti döntést, mindenképpen mérlegeljünk minden lehetséges kockázatot. Lelkiekben sosem könnyű egy ilyen folyamat, éppen ezért talán mindennél fontosabb, hogy tapasztalt, megbízható rendelőre bízzuk egészségünket és leendő magzatunk, majd gyermekünk egészségét. A ReproGenesis Klinika tapasztalt embriológusai rendkívül magas sikerrátával büszkélkedhetnek: a petesejtek mintegy 85-100%-os megtermékenyülését érik el az eljárások alkalmával. Az embriókat 5 napig tenyésztik, így rendkívül nagy a sikeres beültetésre való esély. A szakemberek módfelett nagy odafigyeléssel fordulnak a párokhoz a folyamat egész ideje alatt – melynek végén a szülők egészséges kisbabát tarthatnak majd a saját karjaikban.
