Az alábbiakban bemutatjuk, hogy ez az alapvető diagnosztikai lépés milyen szerepet is játszik a meddőség kivizsgálásában.
Milyen szerepet tölt be a petevezeték a fogantatásban?
A petevezeték (tuba uterina) egy-egy, a méh két oldalán elhelyezkedő, kb. 10–12 cm hosszú, vékony, izmos falú képlet. A petefészek és a méh között teremt kapcsolatot, és kulcsszerepet játszik a megtermékenyülésben.
A fogantatás folyamata röviden:
- Ovuláció során a petefészekből kiszabadul az érett petesejt.
- A petevezeték tölcsérszerű vége „befogja” a petesejtet.
- A spermiumok a méhen keresztül a petevezetékbe jutnak.
- A megtermékenyülés általában a petevezeték külső harmadában történik.
- A megtermékenyített petesejt (zigóta) néhány nap alatt a méh ürege felé vándorol, ahol beágyazódik.
A petevezeték tehát aktív szereplője a folyamatnak: belső felszínét csillószőrök borítják, melyek segítik a petesejt és később az embrió továbbítását a méh irányába. Ha ez a rendszer bármely ponton sérül vagy elzáródik, a természetes teherbeesés akadályba ütközhet.
Az elzáródás miért okoz problémát?
A petevezeték elzáródása azt jelenti, hogy a petesejt és a spermium fizikailag nem tud találkozni – ha ez a helyzet áll fenn, fogantatásról természetesen szó sem lehet. Ez az egyik leggyakoribb anatómiai ok a női eredetű meddőség hátterében.
Az elzáródás lehet:
- Egyoldali – ilyenkor az egyik petevezeték átjárható marad, így a spontán teherbeesés esélye csökken, de nem zárható ki teljesen.
- Kétoldali – ebben az esetben természetes úton a fogantatás nem lehetséges.
Az elzáródás lehetséges okai a következők:
- kismedencei gyulladások: ebben az esetben a petevezetés sejtjei egy kémiai vagy mechanikai behatás következtében összenőnek, megszüntetve az átjárhatóságot,
- endometriózis: ilyenkor a méhnyálkahártya a méhen kívül is megjelenik, és mivel a menstruációval együtt nem tud távozni, itt összenövéseket okozhat,
- korábbi hasi vagy nőgyógyászati műtétek, szülési szövődmények,
- méhen kívüli terhesség,
- méhen belüli fogamzásgátló eszköz által okozott mikrosérülés,
- nemi betegségek szövődményei.
Nem ritka, hogy a páciensnek semmilyen tünete nincs, és az elzáródás csak a meddőségi kivizsgálás során derül ki.
Fontos tudni, hogy részleges elzáródás esetén megnőhet a méhen kívüli terhesség kockázata is, mivel a megtermékenyített petesejt elakadhat a petevezetékben, így a vizsgálat elvégzése rendkívül fontos lehet.
Mi a petevezeték átjárhatósági vizsgálat célja?
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy:
- a petevezetékek szabadon átjárhatók-e,
- van-e szűkület, elzáródás vagy kóros tágulat,
- fennáll-e összenövés.
Ez a vizsgálat a meddőségi kivizsgálás egyik alapköve, különösen akkor, ha a pár legalább 12 hónapja sikertelenül próbálkozik, ha korábbi kismedencei fertőzés vagy műtét szerepel az anamnézisben, illetve ha ismeretlen eredetű meddőségről van szó.
Az eredmény nagyban befolyásolja a további kezelési stratégiát, így azt, hogy lehetséges-e a természetes úton való fogantatás, esetleg javasolt-e az inszemináció, vagy inkább a lombik program (IVF) lehet indokolt.
Milyen módszerekkel történhet a petevezeték átjárhatóságának vizsgálata?
A petevezeték tisztítására több módszer is létezik – azt, hogy az adott esetben melyik a legmegfelelőbb, a szakorvos dönti el a beteg vizsgálatát követően.
1. HSG – Hysterosalpingographia
A HSG egy röntgenvizsgálat, melynek során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe. A kontrasztanyag kirajzolja a méh és a petevezetékek üregét a röntgenfelvételen, így az orvos jó eséllyel meg tudja állapítani, hogy milyen jellegű problémával állunk szemben.
A HSG az egyik legrégebben alkalmazott módszer a petevezeték átjárhatóságának vizsgálatára, megbízhatóságához tehát nem fűződhet kétség.
Segítségével ráadásul nem csupán a petevezetékek átjárhatósága vizsgálható: megismerhető így a méhüreg formája, mérete és az esetleges eltérések (miómák, polipok) is kiszűrhetők.
A kontrasztanyagot egy speciális katéter segítségével juttatják célba, ami minimális kellemetlenséggel együtt járhat, ezt azonban fájdalomcsillapítók segítségével enyhíteni lehet, de azt is érdemes tudni, hogy a vizsgálat néhány órás kórházi tartózkodást igényel.
2. HyCoSy – ultrahangos kontrasztanyagos vizsgálat
A HyCoSy (Hysterosalpingo-contrast sonography) során ultrahang segítségével vizsgálják az átjárhatóságot. Speciális, ultrahanggal látható kontrasztanyagot juttatnak a méhbe, és figyelik, hogy az átjut-e a petevezetékeken.
Ez az eljárás 97,5%-os pontossággal igazolja, hogy fennáll-e elzáródás esete, de a röntgenhez hasonlóan a polipok, miómák és más eltérések is felfedezhetők.
A HSG-hez képest nagy előnye, hogy nem jár együtt sugárterheléssel és fájdalommal, és hosszabb kórházi tartózkodást sem igényel – ezt egy nőgyógyászati szakrendelés keretében is el lehet végezni.
A modern meddőségi centrumokban – így a ReproGenesisnél is – ez az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer.
3. Laparoszkópia
A laparoszkópia rendszerint altatásban végzett, műtéti eljárás. A hasfalon keresztül bevezetett optikai eszközzel közvetlenül vizsgálható a kismedence, és festékanyag segítségével ellenőrizhető a petevezetékek átjárhatósága.
A vizsgálat előnye, hogy nem csak diagnosztikai eszköz – a terápia része is lehet, hiszen ezzel a módszerrel az összenövések oldása, az elváltozások eltávolítása is lehetséges lehet.
Hogyan zajlik a vizsgálat, és mire kell felkészülni?
A vizsgálat időzítése fontos: általában a menstruáció utáni, de még az ovuláció előtti időszakban történik (a ciklus 7–12. napja között).
Rendszerint szükség lesz egy friss nőgyógyászati rákszűrésre, illetve a fertőzések fennállásának kizárására. A páciens részéről a vizsgálatok különösebb előkészületet nem igényelnek, de érdemes elegendő folyadékot fogyasztani, a szilárd élelmiszereket pedig javasolt elkerülni. A görcsoldók és fájdalomcsillapítók szedését is mellőzzük, de ezzel kapcsolatban az orvos pontos felvilágosítást ad majd.
A vizsgálat menete (HSG vagy HyCoSy esetén)
- A méhszájon keresztül vékony katétert vezetnek be.
- Kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe.
- Képalkotó eszközzel követik a folyadék útját.
Ha minden rendben, a kontrasztanyag a petevezeték végén kiáramlik, ha azonban valamilyen elzáródás van, akkor az nem fog eljutni a petevezeték végéig. Az orvos abból is következtetéseket vonhat le, hogy a folyadék milyen sebességgel áramlik a petevezetékekben.
A vizsgálat mindössze néhány percig tart, a legtöbb páciens rövid pihenés után hazamehet – amennyiben a HSG vizsgálat során bódításra is sor került, néhány órán keresztül még a kórházban kell maradni.
Milyen eredmények születhetnek, és ezek mit jelentenek?
A vizsgálatot végző orvos pontos felvilágosítást ad majd annak eredményéről – lássuk általánosságban, hogy mire számíthatunk.
- Mindkét petevezeték átjárható: természetesen mindenki erre az eredményre számít. Ha más eltérés nem igazolódik, a természetes teherbeesésre is fennállhat a lehetőség. Érdekesség, hogy bizonyos esetekben maga a vizsgálat is „átmoshatja” a petevezetéket, ami növelheti a következő ciklusokban a teherbeesés esélyét.
- Egyoldali elzáródás: ilyenkor mérlegelni kell a páciens életkorát, a meddőség fennállásának idejét és az egyéb tényezőket (pl. spermakép). Fiatalabb életkorban még lehet esély spontán fogantatásra, de gyakran inszemináció javasolt.
- Kétoldali elzáródás: ebben az esetben a természetes fogantatás nem lehetséges. A megoldás általában az IUI, vagyis a testen belüli, katéterrel történő megterményekényítés, vagy az IVF (lombik program), melynek során a megtermékenyítés a testen kívül történik, majd az embriót közvetlenül a méh üregébe helyezik vissza – így a petevezetékek funkciója megkerülhető.
- Kóros tágulat: a folyadékkal telt, károsodott petevezeték csökkentheti az embrió beágyazódásának esélyét lombik esetén is. Ilyenkor műtéti megoldás is szóba jöhet a kezelés megkezdése előtt.
A megoldás kulcsa a kivizsgálás
A petevezeték átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás egyik legfontosabb eleme. Segít megérteni, hogy a fogantatáshoz szükséges anatómiai feltételek adottak-e, és irányt mutat a további kezelési lépésekhez.
A ReproGenesis meddőségi központ célja, hogy pácienseink minden lépésről pontos, közérthető tájékoztatást kapjanak. Tudjuk, hogy egy ilyen vizsgálat gondolata szorongást kelthet, de a tapasztalat azt mutatja: a megfelelő információ és a szakértői támogatás jelentősen csökkenti a bizonytalanságot.
Ha kérdése van a petevezeték átjárhatósági vizsgálattal vagy a meddőségi kivizsgálás menetével kapcsolatban, forduljon bizalommal szakembereinkhez – mert az első lépés a megoldás felé mindig a pontos diagnózis.
