Egyre gyakoribb betegség a 20-30 éves nők körében az endometriózis, amelynek gyógyítása összetett folyamat: az esetleges sebészeti beavatkozás mellett ugyanis más orvosi kezelést is igényelhet. Mivel a nőket érintő probléma számos egyéb nehézséghez, többek között meddőséghez is vezethet, a minél korábban megtörténő felismerés és segítségkérés döntő fontosságú.
Mivel az endometriózist sokszor nem könnyű felismerni, gyakran akkor derül fény a problémára, amikor a gyermeket tervező párnak nem sikerül a fogantatás. Sok esetben nem is gondolnánk, de például a petevezetékek nehezebb átjárhatóságának hátterében is állhat ez a probléma. A betegség a termékeny életkorú nők 6-10 százalékát érinti világviszonylatban.
Az endometriózis alapvetően azt jelenti, hogy a normális esetben minden hónapban felépülő és leváló méhnyálkahártya túlburjánzik, majd a petevezetéken át a kismedencébe jutva számos helyen méhnyálkahártya-szigeteket, összenövéseket, gyulladásokat eredményez. Kezelése így mindenképp szükségszerű, hiszen minél tovább kezeletlen marad, annál nagyobb problémákat okozhat.
Az endometriózis okai és tünetei
A legtöbb esetben komoly fájdalommal és tünetekkel jár ez a betegség, amely azonban mégsem könnyen felismerhető, és enyhébb előfordulásai miatt sokszor hosszú évekig rejtve marad. Az endometriózis lényege tehát, hogy a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, majd túlburjánzva a női szervek különböző területein, megakadályozza a petevezeték és a petefészek normális működését.
Tünetek és jelek
Bár gyakran a meddőség az első tünet, amely alapján a kezelőorvos gyanakodni kezd, az endometriózis járhat igazán erős jelekkel is, amelyek megnehezítik az érintett mindennapi életét. Ilyen tünetek lehetnek:
- a gyakori alhasi fájdalom, derékfájdalom
- krónikus fáradtság
- fájdalmas menstruáció
- a szexuális együttléttel járó kellemetlen érzés
- fájdalmas székletürítés, vizelés
- rendszertelen menstruációs ciklus
Az endometriózis azért is nagyon nehezen azonosítható betegség, mert a fájdalom mértékét, típusát nem lehet egyféleképpen meghatározni: egyénfüggő, hogy hol, milyen mértékben jelentkezik elsősorban. A legjellemzőbb mégis a görcsöléssel járó kellemetlen érzés, amely általában az alhas felől indul és a derék tájékának irányába terjed.
Mi állhat az endometriózis hátterében?
Nemcsak a tünetek sokszínűsége, de a háttérben meghúzódó okok sokfélesége is hozzájárul, hogy nehezen felismerhető problémáról beszélünk. Az endometriózis kialakulásának legfőbb indokait még nem ismerjük, de vannak tényezők, amelyek fokozottan utat engedhetnek megjelenésének. Ezek többek között:
- a gyakori, krónikus stresszállapot
- kóros baktériumok jelenléte a méhüregben
- a mozgás hiánya
- az egészségtelen táplálkozás
- az immunrendszer problémái
- fokozott vérzés
- alhasi traumák (balesetek, műtétek által okozott stressz)
- a szervezetben zajló állandó gyulladások
- illetve, ha a szövetek átalakulása nem megfelelő helyen zajlik a szervezetben.
Ebből is látható, hogy az endometriózis kezelése mindenképp komplex folyamat, hiszen a női test többféle szegmensét érinti. Így ahhoz, hogy a probléma megszűnjön vagy enyhüljön a szervezet számos folyamatát harmóniába kell hozni. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint az endometriózis nem megelőzhető, azonban az eddigi vizsgálatok rámutatnak, hogy akik már szültek, kevés valószínűséggel fognak szembekerülni a problémával.
Hogyan függ össze az endometriózis és a meddőség?
A termékenységi problémákkal küzdő nők egyharmadánál endometriózis áll fenn – tehát a probléma valóban gyakoribb, mint hinnénk. A hasonló betegségben szenvedők esélye a teherbeesésre minden hónapban mindössze 7-10 százalék, kevesebb, mint fele annak, ami egy egészséges nőtársuk fogantatási esélyei kapcsán elmondható.
Nézzük, milyen módon okozhat meddőséget az endometriózis.
- Elzárt petevezeték: mivel a túlburjánzó méhnyálkahártya a petevezetéken át jut a kismedence különböző területeire, magának a petevezetéknek a működésére is hat. Azaz az elzáródott petevezeték hátterében például gyakran ez a probléma áll.
- Hegesedés és összenövések: a test különböző részein megjelenő méhnyálkahártya-szigetek körül hegszövetek jönnek létre. Ez a természetes reakció abban az esetben, ha a nyálkahártya nem az eredeti helyén, hanem a méhüregen kívül helyezkedik el. Azonban a hegesedés eredményeként több szervet is érinthet az összenövés, ami gátolhatja a teherbeesést, és a női ciklus normális működését.
- Az immunrendszer nem megfelelő reakciója: egyes kutatások úgy vélik, hogy endometriózis során az immunrendszer valóban idegentestként kezeli a megtermékenyített petesejtet. Normális esetben a szervezet számos folyamata felülírja a test hasonló működését, és a spermium, valamint a létrejövő embrió megjelenésére nem idegentestként reagál. Ez változik meg endometriózis hatására.
- A szexualitástól való elzárkózás: mivel endometriózis esetén az együttlét fájdalmas lehet, gyakran ez az egyik fő indok, hogy a párok számára akadályozott a teherbeesés.
Mi a teendő, ha endometriózis tüneteit tapasztaljuk?
Általában az érintettek az első tünetek kapcsán nem az endometriózis gyanújával fordulnak orvoshoz. Fontos tudni, hogy a hasonló fájdalmak, elváltozások más betegségekre is utalhatnak, ezért az első lépés, hogy a nőgyógyász kizárja a különböző jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések, a miómák, az IR (inzulinrezisztencia), illetve a PCOS lehetőségét. Emellett hasonló tünetekkel előfordulhat még az irritábilis bélszindróma (IBS), méhen kívüli terhesség, gyulladásos kismedencei betegségek (PID), valamint húgyúti fertőzés is.
Előbbi szindróma (IBS) például szintén hasi fájdalommal jár, de nem a női szervek, hanem az emésztőrendszer nehézségeit jelzi, míg a PID-szindróma esetén, ‒ amely többségében nőket érint ‒ szintén lehet tünet a fájdalmas együttlét.
Hogyan történik az endometriózis kivizsgálása és diagnosztizálása?
Gyakori tévhit, hogy ez a meddőséget okozó betegség kimutatható a vérben található tumormarkerek segítségével: mivel a méhnyálkahártya-szigetek nem daganatok, ezért nem alkalmas a vérvizsgálat arra, hogy megnevezzék jelenlétüket. Emellett az ultrahang sem elegendő eszköz: bár a kész kórkép után igénybe vehetik annak céljából, hogy az endometriózissal járó csokoládécisztákat feltérképezzék. Ezek akkor alakulnak ki, ha a méhnyálkahártya darabjai egy már kiürült tüszőbe jutnak.
Miután tehát a gyanú felmerül, a kizárólagos módszer, amely során biztosan kimondható a diagnózis, a laparoszkópia, vagy hasi tükrözés. Ez azt jelenti, hogy a bőrön keresztül bejutva egy erre alkalmas eszközzel felmérik az endometriózis-csomópontok jelenlétét.
A minél részletesebb vizsgálat lehetővé teszi az igazán komplex kezelést, mint ahogy ezt a ReproGenesis brnói meddőségi központjában is végzik az endometrium-vizsgálat során. A szövettan ismeretében további következtetéseket vonhatnak le a betegség hátterével kapcsolatban.
Az orvostudomány egyik célja, hogy az endometriózis diagnosztizálása során minél kevesebb tűszúrásra, műtéti beavatkozásra legyen szükség. Emiatt mára gyakorivá vált az MR-vizsgálattal való azonosítás. A mágneses tér alkalmazása során azonban előfordul, hogy nem minden gócpont válik láthatóvá.
Az endometriózis kezelése
A betegség kezelése több szakaszból állhat, illetve többféle módon lehetséges: orvosi szempontból vagy a gyógyszeres út, vagy a műtéti beavatkozás hozhat sikert. Előbbi során a tünetek enyhítése céljából szedett fájdalomcsillapítók mellett a hormonterápia lehet segítség. Ennek több típusa is létezik:
- Fogamzásgátló tabletták: nemcsak a fájdalom megszüntetésében játszanak szerepet, de a méhnyálkahártya vastagodásának mértékét is csökkentik, rövidebbé teszik a ciklust, amely így kevesebb vérzéssel jár.
- Danazol hormon: szintén a menstruációra hat, annak létrejöttét gátolja. Azoknak a hormonoknak a működését mérsékeli, amelyek a petefészek stimuláláséért felelnek.
- Medroxyprogeszteron: injekció formájában a danazolhoz hasonló hatást ér el, azonban alkalmazása rossz közérzettel és súlynövekedéssel járhat.
- GnRH hormon: szintén a petefészket stimuláló hormonokat gátolja, miközben csökkenti az ösztrogén hormon termelődését. A menopauzára emlékeztető folyamatokat indít be. Tünetei között így fellelhető a hüvelyszárazság, illetve a hőhullámok megjelenése.
- Aromatázgátlók: megakadályozzák más hormonok ösztrogénné alakulását, ezáltal csökkentik az ösztrogénszintet. Alkalmazásuk kevésbé erős tünetekkel jár.
A műtéti beavatkozásnak is több típusa létezik: a konzervatív műtét során eltávolítják a hegeket és összenövéseket, de a méhet, a petevezetéket, petefészket nem éri sérülés. A páciens tehát később teherbe tud esni. A méheltávolító műtét az utolsó, végleges lépés, ekkor a petefészkek és a méh eltávolításával megszűnik az endometriózis problémája, a fogantatás azonban lehetetlenné válik.
Hogyan előzhető meg az endometriózis?
Ahogy arról már esett szó, a teljes megelőzés egyelőre nem lehetséges, mivel a pontos háttérre még nincs magyarázat. Azonban a kialakulás esélyét nagyban csökkenthetjük, ha erősítjük az immunrendszerünket például vitaminok, ásványi anyagok fogyasztásával, mint például D-, C-, E-, A-vitamin, vagy vas, cink, illetve magnézium alkalmazásával. Továbbá a helyes táplálkozás is segítség lehet: a minél kevesebb cukor, liszt, zsír, koffein bevitele létfontosságú. Emellett, akik rendszeresen mozognak, akár 75 százalékkal is csökkenthetik a probléma kialakulásának esélyét.
Hogyan segít az endometriózis diéta?
Nemcsak a megelőzésben, a kezelésben is fontos szerep jut a táplálkozásnak. Ezért jött létre az endometriózis étrend, amely segít olyan módon étkezni, hogy a hormonháztartást minél inkább egyensúlyban tartsa.
A diéta minél inkább háttérbe szorítja a vöröshúsok, a transzzsírokat tartalmazó ételek (pl. margarin, chips, krumpli, rántott hús, popcorn), az alkohol, valamint a fehér cukor fogyasztását. Ezen élelmiszerek mellőzése tulajdonképpen összefügg egy másik diétával, amelyet a szaknyelv csak FODMAP diétaként emleget. Ez a „fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols” kifejezés rövidítése, amely az emésztési problémát okozó rövidláncú szénhidrátokra, egyes cukrokra és rostokra utal. Ide tartoznak a fruktóz, a laktóz, a poliolok, a galaktánok és a fruktánok, amelyek sorrendben a gyümölcsökben, a tejben, egyes édesítőszerekben, bizonyos hüvelyesekben és gabonafélékben lelhetőek fel. Az irritábilis bélszindrómában és az endometriózisban közös, hogy az érintettnek a bélrendszeri idegi végződései szenzitívebbek. Bár ez a diéta az előbbi probléma kezelésére nyújt teljeskörű segítséget, az endometriózissal élőknek is könnyebbséget jelenthet.
A kifejezett endometriózis diéta a gyümölcsökre, zöldségekre helyezi a hangsúlyt. Előbbiek közül a bogyós fajták és a citrusfélék javasoltak. Utóbbiak közül pedig kiemelten ajánlottak a megfelelő ösztrogénszintet biztosító fajták (azaz, amelyek segítenek megszabadulni a felesleges ösztrogéntől), mint a sárgarépa, a kelbimbó, a kelkáposzta, a kínai kel vagy a brokkoli. A szakemberek jószívvel ajánlják még emellett az olajos halakat (például lazac), hiszen az omega3 zsírsav a fájdalom-és gyulladáscsökkentésben nagy szereppel bír.
Mielőtt azonban belekezdünk az említett módszerek bármelyikébe, mindenképpen érdemes felkeresni egy szakembert. Ezek az étrendek valójában nem diétát jelentenek, hanem életmódváltást, amely akkor működik igazán, ha személyre szabott és egyedi igényeinkhez igazodik.
Korai felismerés és teljes körű kezelés
Az endometriózis kezelése tehát, bár komplex és nem is ritkán előforduló problémáról van szó, az orvostudomány fejlődésének hála, már megoldható. Bár tünetei között megjelenik a meddőség is, a megfelelő módszerekkel orvosolható, és az érintett nőnek nem kell lemondania a sikeres teherbeesés lehetőségéről.
Hasonló nehézségek esetén tehát érdemes olyan intézményt felkeresni, amely teljes összetettségében képes kezelni a bajt: a ReproGenesisnél például nemcsak a diagnózis felállításában, az endometriózis kezelésében, de az ezt követő vágyott fogantatásban is segítséget tudnak nyújtani. Ezáltal nemcsak a szakmai tudás és hitelesség, hanem a biztonságos környezet, a bizalom is fennáll az első lépéstől az utolsó örömteli eredményekig.
