Ezért fontos az anti-Müller hormon (AMH) szint ismerete, ha babát szeretnénk

Anti müller hormon

Progeszteron, GnRH, ösztradiol, pajzsmirigyhormonok: csak néhány azokból a hormonokból, melyek a női szervezetben meghatározóak a teherbeesés szempontjából. Az anti müller hormon (AMH) azonban az egyik legfontosabb közülük, hiszen szintjéből pontosan következtetni lehet arra, az adott hölgy mennyire termékeny. És még számos, egyéb tényezőre is, melyek a teherbe esés szempontjából elengedhetetlenek.

Cikkünkben bemutatjuk, pontosan milyen szerepet tölt be az AMH a nők és a férfiak szervezetében a különböző életkorokban.

Milyen szerepet játszik az anti-Müller hormon a szervezetben?

Az AMH szerepe magzati korban

Az anti-Müller hormon már egészen korán, a magzat nemi differenciálódásában döntő szereppel bír. A kislány magzatban ugyanis egyáltalán nincs jelen, míg a kisfiú esetén a here termeli – így gátolva meg a női nemi szervek létrejöttét. A későbbiekben viszont épp a lánymagzat petefészektüszőinek sejtjeiben fog termelődni a hormon.

Az AMH szerepe férfiaknál

A férfi terméketlenség és a here megbetegedései egyaránt kimutathatóak az anti-Müller hormon szintjének vizsgálatával. Emellett, ha férfiakat meddőséggel diagnosztizálnak, a legmegfelelőbb kezelés kiválasztását is segíti.

Az AMH szerepe nőknél

Az anti-Müller hormon (AMH) a nők petefészkében található tüszőkben termelődik, és számos szempontból fontos. Részben, mert termékenységi markerként szintjéből következtethetünk a petefészkekben található tüszők számára, azaz a petefészek-tartalékra. Ez a termékenység megítélésében kulcsfontosságú – főként, hogy a petefészek válaszképességét is ezzel a hormonnal mérik fel. Ezért a meddőségi kezelések során is gyakran használják.

Az AMH szintje azonban csökken az életkor előrehaladtával – vele együtt pedig a női termékenység is. Mintegy 5 évvel a menopauza bekövetkezte előtt teljesen eltűnik a vérből, így a változókor bekövetkeztének becslésére is jól használható diagnosztikai eszköz.

Az AMH normál értéke

A szérum határértékek az anti-Müller hormon esetén a következők:

  • <0,5 ng/ml: nagyban lecsökkent petefészek-kapacitás
  • <1 ng/ml: ez a petefészkeink alapkapacitása
  • 1 < 3,5 ng/ml: jól stimulálható petefészkek
  • 3,5 ng/ml<: fennáll a hiperstimulálás veszélye.

Amennyiben teljesen normális a női szervezetben az anti-Müller hormon szintje, akkor a petefészekben elegendő petesejt van. Így a petefészek-kimerüléstől még egy ideig nem kell tartanunk. A magas AMH-szint a leggyakrabban policisztás ovárium szindrómára (PCOS) utalhat, súlyosabb esetekben pedig petefészek-daganatra.

Vele szemben a hormon alacsonyabb szintje a petefészek-tartalék csökkenését, adott esetben teljes kimerülését jelezheti. Ez járhat a kor előrehaladtával (menopauza), de lehet egy petefészek-műtét következménye is, vagy egy korábbi, petefészket károsító betegség szövődménye. Amennyiben ez fiatalabb korban következik be, akkor a korai menopauza lehetőségével is számolnunk kell.

Az anti-Müller hormon kapcsolata a meddőséggel

Meddőségnek azt az állapotot nevezzük, amikor legalább egy évnyi (40 év felett fél évnyi), védekezésmentes házasélet után sem sikerül a megfoganás. Ennek okai gyakran a petefészkek állapotában keresendők – melyről egy tiszta képet kaphatunk az AMH-szint megvizsgálásának segítségével. Az anti-Müller hormon ugyanakkor azt nem jelzi önmagában, hogy képesek vagyunk-e a teherbeesésre.

Milyen módon foglalkoznak a meddőségi klinikák az AMH-szinttel?

Az életkor függvényében vizsgálják az anti-Müller hormont, a serum FSH mellett. Ehhez a vérből vett mintát veszik alapul. A vérvételt sem a menstruációs ciklus, sem az adott napszak, vagy a fogyasztott étel nem befolyásolja – így külön előkészület nem szükséges hozzá.

A laborvizsgálatból kiderülhet, mennyire lesz nehéz vagy épp egyszerű stimulálni a petefészkeket. Valamint azt is, hogy fennáll-e a lehetősége a hiperstimulációs szindróma kialakulásának (OHSS).

Az AMH mit mond el a petefészek állapotáról?

Azt nem mutatja meg, pontosan hány petesejt van még a női szervezetben, viszont a petefészektartalék-kapacitást igen. Az alacsony AMH-szint fejletlen petefészekre és redukált termékenységi kapacitásra; akár korai menopauzára is utalhat. Amennyiben viszont túl magas a hormon szintje, az PCOS-t jelez, amely tünetegyüttes negatívan befolyásolhatja a teherbe esést.

Az AMH tehát egy olyan hormonmarker, amely mérhető adatokat közöl a petefészkek működőképességéről, öregedéséről, jelenlegi állapotukról vagy működési zavarukról.

Hogyan tudjuk befolyásolni az AMH szintjét?

A PCOS kezelése jótékonyan hathat az anti-Müller hormon szintjére is. Már az életmódváltással, a megfelelő ételek beépítésével is sokat tehetünk az AMH-szint csökkentéséért.

Mi a jelentősége az AMH-nak a lombik kezelések során?

Az AMH magas szintje két dologhoz vezethet. Rosszabb esetben a petefészek hiperstimulációs szindrómához (OHSS), amely súlyos esetben akár életveszélyt is okoz. Jobb esetben pedig, hogy a termékenységi kezelésekre nagyobb eséllyel reagál majd kedvezően a szervezet.

Ha pedig az anti-Müller hormon alacsony szintje áll fenn, kevesebb a lehetőség a lombikprogram sikerességére. Ugyanis kevesebb petesejtnél a megtermékenyülés esélye is redukálódik.

Az AMH kapcsolata a korai menopauzával

Azt már korábban említettük, hogy a női anti-Müller hormonszint a korral együtt változik. A hormon növelését a hölgyek szervezete serdülőkorban kezdi meg, ameddig eléri a maximumát, kb. 25 éves korban. Ezután fokozatosan csökkenni kezd a szintje, egészen addig, ameddig már mérhetetlenné válik a szervezetben. Ekkor következik be a menopauza. Azonban vannak, akiknél ez az állapot jóval korábban következik be, mint az normális lenne (tehát 45-55 éves kornál hamarabb). Akinek 40 éves kora előtt már bekövetkezik a petefészek működésének a leállása, ott a korai menopauzáról beszélhetünk.

A jelenséget akár az alacsony AMH-szint is okozhatja – így annak mérésével megtudhatjuk, valóban ez a probléma áll-e a háttérben. Az anti-Müller hormon szintjének csökkenése ugyanis jelzi, ha a petefészek-tartalékok hamarosan kimerülnek.

Így a hormon szintjének felmérése egyfajta előrejelzésként is szolgálhat. Általa ugyanis megbecsülhető, hogy egy nő mikor éri el várhatóan a menopauzát. Az alábbi értékek lehetnek mérvadóak a legújabb kutatások szerint:

  • ha 20 éves korban 4,1 ng/ml, vagy annál alacsonyabb az AMH-szintje
  • ha 25 éves korban 3,3 ng/ml
  • illetve, ha 30 éves korban 2,4 ng/ml a hormon szintje, az illető hölgy korábban számíthat a változókor bekövetkeztére.

Akiknél 30 évesen 2,9 ng/ml-t, 25 évesen 3,8 ng/ml-t és 20 évesen minimum 4,5 ng/ml-t lehet mérni, náluk ez kevésbé valószínű. Ezek a nők nagyobb valószínűséggel csak 50 éves koruk körül néznek majd szembe a menopauzával.

Az anti-Müller hormon és a PCOS

A policisztás ovárium szindróma esetén sok, apró kis tüsző jelenik meg a petefészkek röntgenképén. Ez önmagában nem feltétlenül adna okot az aggodalomra, mert a policisztás petefészek nem minden esetben jár együtt ezzel, az egész szervezetre kiterjedő hormonzavarral. Menstruációs zavar sem lép fel minden esetben.

Azonban, ha egyáltalán nincs repedésre kész tüsző a petefészekben (a férfihormonok túlsúlya miatt), nem mehet végbe az ovuláció, a normál tüszőérés. Emiatt a menstruációs ciklus ingadozóvá válhat, ahogy felborul az FSH/LH egyensúlya is. 

Hogyan állhat kapcsolatban az AMH szintje a PCOS-szel?

Ha 4 ng/ml fölötti a vérben az AMH-értéke, az megakadályozza, lelassítja a tüszők korai érését, és gátolja az FSH-ra való érzékenységét a petefészeknek is. Az FSH a tüszőérést serkentő, follikuluszstimuláló hormon, amely a nemi mirigyek működésének szabályzásáért felel. Amennyiben termelődése lecsökken vagy leáll, a petefészkek nem termelnek (elég) petesejtet – így a fogamzás akadályokba ütközhet.

Mit tehetünk PCOS esetén?

Mivel egy komplex problémáról beszélünk, több orvos együttműködésére is szükség lehet a kezelésénél. Nőgyógyászra, endokrinológusra, mozgásterapeutára, illetve dietetikusra is. Ugyanis a megfelelő életmódhoz gyógyszeres kezelésre és a személyre szabott PCOS diéta, mozgásforma kiválasztására egyaránt szükség lehet.  A PCOS sikeres kezelésével rendeződhet ovulációnk, anti-Müller hormonszintünk, mindezzel pedig a teherbe esés esélye is megnő.

Az anti-Müller hormon vizsgálata

Ma már nem ritka, ha valaki később szeretne babát vállalni. Azonban a stressz és a korábbi időkhöz képest megváltozott életkörülmények révén a korai klimax is egyre többeknél problémás. Így főként, ha édesanyánk révén hajlamosak vagyunk a korai menopauzára, érdemes feltérképeznünk még idejében, meddig maradunk termékenyek. Ebben segít az anti-Müller hormonszint meghatározása.

A vizsgálat ugyanakkor azoknak is javasolható, akiknek a petefészkét sérülés vagy tumor miatt részlegesen meg kellett műteni vagy el kellett távolítani.

Mire alkalmas az anti müller hormon teszt?

Nem arra, hogy évre pontosan elárulja, mikor köszönt be az életünkbe a változókor. Sokkal inkább a jövőben még várhatóan termelődő petesejtek mennyiségét – amiből már következtetni lehet, hogy nagyjából meddig leszünk még fogamzóképesek. Emellett a PCOS diagnosztizálására, granulasejtes tumor jelzésére, a tesztoszteron bioszintézis zavarának megállapítására is hasznos lehet. Mindemellett az asszisztált reprodukciós eljárásban részt vevők hormonadagolásában, valamint a nemi fejlődés eltéréseinek megállapításában is nagy segítség.

Azt azonban nem tudhatjuk meg belőle, hogy milyen minőségűek petesejtjeink – ezért a teherbeesés esélyének pontos megjósolására nem alkalmas.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A menstruációs ciklusunk bármely napján elvégezhető a teszt, amely egy szimpla vérvétel.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?

Bár nem éhgyomri eljárásról beszélünk, hasznos ilyenkor is a reggeli órákban elintézni a vérvételt – ami különösebb felkészülést nem igényel.

Mi a teendő a teszt után?

A leginkább az, hogy értsük és tudjuk: önmagában a teszt nem ad pontos diagnózist semmiről. Azt csak a kezelőorvosunk állapíthatja majd meg, akinek mindenképp meg kell mutatnunk a leletet, hogy a számunkra legideálisabb terápiát írhassa elő annak nyomán.

Ha elsőre problémás értékeket kapnánk, akkor se keseredjünk el: jó eséllyel még így is lehetőségünk nyílik a gyermekvállalásra. Azonban fontos tisztában lennünk a ténnyel: a 40 év feletti élveszületések száma a kor előrehaladtával csökken, így célszerű nem halogatnunk sokáig a kivizsgálást.

A Reprogenesis klinikán értő kezekben tudhatjuk családalapítási terveinket. Professzionális, emberséges szakembereink, a legmodernebb technológia körülmények között segítenek megoldani bármilyen, meddőséggel kapcsolatos problémánkat.

Kedves páciensek!

Tájékoztatjuk önöket, hogy Klinikánk a karácsonyi ünnepek alatt az alábbiak szerint tart nyitva:
 
23. 12. – 8:00 – 12:00
24. 12. – zárva
25. 12. – zárva
26. 12. – zárva
27. 12. – 8:00 – 14:00
30. 12. – 8:00 – 14:00
31. 12. – zárva
1. 1. 25 – zárva
2.1. 25 – 8:00 – 16:00
3.1. 25 – 8:00 – 9:30 (működési okokból)