Jóval több, mint egy rejtélyes betűszó: a GnRH, azaz a gonadotropin felszabadító hormon kulcsszerepet játszik a reprodukciós szervek működésében. Aktivál ugyanis két olyan hormont – a luteinizálót (LH) és a follikulusstimulálót (FSH) -, amelyek a teherbe eséshez elengedhetetlenek. Ám szintjük nem állandó: a női ciklus közepén ugrik meg hirtelen. A GnRH kezelés folyamatát ezért is fontos ismernünk és megértenünk, amennyiben lombik programban veszünk részt. A módszer alkalmazása felmerülhet a mesterséges megtermékenyítés előtt, ha endometriózisban szenvedünk, és a petefészkek stimulálása céljából is.
Cikkünkben bemutatjuk, pontosan hogyan is működnek a GnRH-injekciók, milyen állapotok esetén alkalmazható, és milyen mellékhatásokkal kell számolni használatakor.
Mi a GnRH és hogyan működik?
A GnRH (gonadotrop releasing hormon) a hipotalamusz által termelt hormon, amely az agyalapi mirigy hormontermelését szabályozza. A menstruációs ciklust nagymértékben befolyásolja: legfőbb szerepe a tüszőserkentő hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) felszabadítása. Az LH az ovulációért felelős, míg az FSH az ösztrogéntermelődést, a tüszőérést serkenti. Férfiak esetében pedig a spermiumok fejlődését támogatja.
Az FSH egy az úgynevezett trophormonok közül, amelyek serkentik az ivarszervek (petefészek és herék) működését. Amennyiben a perifériás hormonok elérnek az ivarszervekben egy bizonyos szintet, az már a GnRH termelődését is befolyásolja majd. Ezeknek a hormonoknak a kölcsönös egymásra hatása biztosítja szervezetünk hormonális egyensúlyát. Így tudják a tüszőhormonok (FSH) a méhnyálkahártyát megvastagító ösztrogéneket megfelelő mennyiségben termelni, stimulálni a sárgatesthormon (LH) termelését. A sárgatest is hormonokat termel (főként progeszteront).
Ám ha ebben a törékeny harmóniájú rendszerben bármilyen kicsi zavar is keletkezik, számos problémához vezethet. Ha az agyalapi mirigy például túl sok prolaktin hormont termel, akkor az gyakran a fogamzóképesség problémáját is okozhatja. Ez járhat emellett tartósan tejcsorgással és vérzéskimaradással is. Ám számos más panaszunk is lehet, ha hormonzavarban szenvedünk: többek között PCOS-t, endometriózist, vagy meddőséget is tapasztalhatunk. A jó hír azonban, hogy ezekből számos esetre reális alternatívát jelenthet a GnRH kezelés.
Milyen esetekben javasolják a GnRH kezelést?
A GnRH-terápia által az alábbi állapotok kezelhetőek.
Endometriózis
Igen gyakran, az endometriózis (a szervezetben a méhen kívül is, több helyen előforduló méhszövet) megműtése után, az esetlegesen megmaradt endometriózis-szigetek kikúrálása céljából alkalmazzák ezt a terápiát. Ezeket a szigeteket ugyanis az ösztrogén táplálja, ezért a GnRH segíthet benne, hogy elhaljanak. Egy átlagos kúra 3-6 hónapon át tart, 28 naponta kell egy kis injekció tartalmát a bőr alá juttatni. Nem szükségszerűen orvosnak kell beadni a fecskendőt: akár magunknak is beadhatjuk szükség esetén. Ezzel a készítménnyel gyakorlatilag egy átmeneti, mesterséges menopauzát hozhatunk létre – így sorvaszthatjuk el az endometriózisos felrakódásokat.
Méh mióma
A mióma egy ösztrogéntől függő, jóindulatú daganat: az ösztrogénhormon termelődése táplálja. Azonban a GnRH kezelés során átmenetileg előidézett, mesterséges menopauza révén elpusztulnak a rendellenes szövetdarabkák. Ennek az alapja az, hogy a változókor bekövetkeztével az ösztradiol termelése lecsökken – így a daganat összezsugorodik.
Prosztatarák
A tesztoszteron hormon a prosztata fejlődésében, így a prosztatarák kialakulásában is kulcsszerepet játszik. A GnRH kezelés a tesztoszteronszintet szabályozza, így hatásos lehet a rosszindulatú prosztatadaganat terápiájában. A módszer lényege, hogy a GnRH-val elvégzett orvosi kasztrálással a herék eltávolítása nem válik szükségessé, ugyanis enélkül is csökken bennük az androgénszint.
Korai pubertás
Az idő előtti serdülőkor általában a hipotalamikus központok aktiválódása miatt következik be. A ritkábban tapasztalható okok között említhető a mellékvese fokozott androgénhormon-termelése, illetve valamilyen agyi gyulladás, tumor. Gyakran azonban a valódi ok rejtve marad. A probléma leghatékonyabb kezelési módja közel 20 éve a gonadotropin releasing analóg terápia. A segítségével a korai pubertás miatti, alacsony testmagasság növelhető. Mindezt súlyosabb mellékhatások, azaz petefészek-funkció, csontsűrűség-csökkenés vagy testtömegindex-változások nélkül.
Meddőség
A GnRH kezelést gyakran használják a lombikprogram (IVF) részeként is. Célja az ovuláció szabályozása és a petefészkek stimulációja. Kétféle eljárás is létezik belőle: a hosszú és a stimulációs protokoll. A hosszú protokoll (amelyet GnRH-analógokkal végeznek) fiatalabb, még elég petesejt-tartalékkal rendelkező nőknek ajánlható – viszont idősebbeknek vagy PCOS-sel küzdőknek nem javasolt.
A GnRH-antagonistákkal végzett, stimulációs protokollt pedig éppen ellenkezőleg, a PCOS-ben érintett hölgyeknek érdemes igénybe venni. Ez a módszer rövidebb időt vesz igénybe, mint a hosszú protokoll. Mindkét módszernek azonos a sikerrátája: beültetésenként 40%.
GnRH kezelés a mesterséges megtermékenyítés során: lépésről lépésre
Hogyan zajlik a GnRH kezelés?
Az IVF- eljárásban használt módszernek három alaptípusa ismert: a hosszú és a kétféle rövid protokoll. Az, hogy melyiket választja a kezelőorvos, teljesen egyénre szabott.
Az alkalmazási módszerek közül az agonista rövid protokollnál a ciklus első felében kapjuk meg a gyógyszereket, azért, hogy az LH hormon és az FSH termelésünk lecsökkenjen. A 2-3. naptól kezdve adják be nekünk a petefészek stimuláló hormonokat, injekciók formájában, miközben a tüszőérési folyamatokat labor-és ultrahangvizsgálatokkal ellenőrzik. A petesejtek leszívása a tüszőrepesztő injekció beadása után történik, 36 órával. Az embriót pedig a megtermékenyítés után elhelyezik a méhűrben, egy adott napon.
A másik, a rövid antagonista protokoll úgy serkenti a tüszőérést, hogy a ciklus 2. napjától kezdve minden nap follikulus stimuláló hormonokat kapunk. Ez is injekciók formájában történik, csakúgy, mint az agonista protokoll. Azért pedig, hogy megelőzhetővé váljon a nem kívánt LH-csúcs, a ciklus 6. napjától már GnRH-készítményt is kapunk naponta. Mindeközben a folyamat szoros orvosi ellenőrzés alatt áll: a hormonszinteket vérvétellel, a tüszők méretét pedig ultrahang-vizsgálatokkal figyelik. A petesejt leszívása általában a tüszőrepesztő injekció beadása után történik, majd a megtermékenyített sejtet, az embriót a méh üregébe visszaültetik.
Végül pedig, nem feledkezhetünk meg a GnRH hosszú agonista protokolljáról sem. Ilyenkor a ciklus 21. napjától kell alkalmazni naponta a GnRH agonista injekciókat. Ezek akadályozzák meg a saját petefészekre ható hormonok kiáramlását, amellyel eredményesebbé válik a petesejt stimuláció. Természetesen ez is szoros orvosi kontroll alatt (vérvételek, tüszőméret-meghatározás, ultrahang-vizsgálatok) történik.
Milyen mellékhatásai lehetnek a GnRH kezelésnek?
Mint minden hormonkezelésnek, a GnRH-nak is lehetnek kellemetlen kísérőjelenségei. A gyakori mellékhatások között szerepel az éjszakai izzadás, az erős hőhullámok, a hangulati ingadozások, az álmatlanság és a hüvelyszárazság. Hosszú távon pedig sajnos azzal is számolnunk kell, hogy csontritkulás alakulhat ki: bár alacsony ennek a kockázata, az alacsony ösztrogénszint miatt mégis fennállnak ennek a lehetősége is.
A GnRH kezelés tehát kétségtelenül az egyik leghasznosabb dolog, amit a sikeres fogantatásért megtehet. A korábban már említett sikerrátából is látszik, milyen mértékben növeli a lombikbébi program eredményességét, a mellékhatások ellenére is. A Reprogenesis klinikán mindent meg is teszünk, hogy a lehető legzökkenőmentesebben mehessen végig a kezelés folyamatán. Professzionális, a legmodernebb eszközökkel ellátott környezetben, empatikus szakembereinkkel várjuk Önt, amennyiben meddőséggel küzd, és hatékony kezelési módokat keres. Személyre szabott kezelési terveinket maximálisan az egyéni igényeinek megfelelően állítjuk össze.
