Menstruációs zavarok és meddőség: okok és kezelési lehetőségek

A menstruációs zavarok különböző formában jelentkezhetnek. A túl gyakori vagy ritka, szokatlanul erős vagy gyenge vérzés, esetleg a menstruáció teljes hiánya meglepően gyakori problémák, amikkel a nők jelentős része találkozik élete során. Éppen ezért fontos tisztában lenni a tünetekkel, a menstruációs rendellenességek ugyanis gyakran a hormonális egyensúly hiányára, petefészek problémákra vagy más egészségügyi gondokra utalhatnak. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk őket, akár meddőséghez is vezethetnek. Az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés nélkülözhetetlen a női egészség megőrzéséhez. Mutatjuk is a legfőbb tudnivalókat!

Miért fontos beszélni a menstruációs zavarokról?

A normális menstruációs ciklus a legtöbb nő esetében általában 28 napos, egyénenként azonban 21-35 nap között változhat. Ebből a vérzés időtartama rendszerint 2-7 napig tart, amiből az első néhány nap a legintenzívebb. Ilyenkor hasi görcsöt, fáradtságot, fejfájást és hangulatingadozást is tapasztalhatunk.

A menstruáció során az átlagos vérveszteség körülbelül 30-40 ml, bár egyes nőknél ez elérheti akár a 60-80 ml-t is. Ez napi 3-5 tampon vagy betét cseréjével gond nélkül kezelhető, ha azonban ettől jelentősen eltérő, – túlzottan erős vagy szokatlanul gyenge – vérzést érzékelünk, mindenképp érdemes orvoshoz fordulnunk.

Mikor beszélünk menstruációs zavarról?

Ha a menstruációs ciklus hossza, gyakorisága, mennyisége vagy időpontja jelentősen eltér a normálistól, menstruációs zavarról van szó. Ezek a rendellenességek igen gyakoriak és számos komoly nőgyógyászati probléma előjelei lehetnek, éppen ezért fontos beszélni róluk. A menstruációs zavarok bármely életkorban jelentkezhetnek, de leggyakrabban a serdülőkor kezdetén vagy a menopauza előtti időszakban számíthatunk rájuk, a hormonális változások ugyanis ilyenkor a legintenzívebbek.

A menstruációs zavarok típusai

Amenorrhoea: a menstruáció hiánya

Primer amenorrhoeáról beszélünk, ha 16 éves korig nem indul el a menstruáció, amit genetikai rendellenesség, a hormonális egyensúly hiánya vagy valamilyen anatómiai eltérés is okozhat. A szekunder amenorrhoea esetén viszont a menstruáció már megkezdődött, de legalább három hónapig elmarad. Fokozott stressz, jelentős súlyvesztés, túlzott fizikai aktivitás vagy különböző hormonális problémák egyaránt állhatnak a háttérben, kezeletlenül viszont csontritkuláshoz vagy meddőséghez vezethet.

Oligomenorrhoea: ritka menstruáció

Ritka menstruációnak tekinthető, ha a ciklusok közötti időszakok meghaladják a 35 napot. Ez gyakran hormonális egyensúlyhiány, – például policisztás ovárium szindróma (PCOS) következménye lehet, –, de szintén okozhatja stressz, súlyváltozás vagy egyéb egészségügyi probléma is. A ritka menstruáció megnehezítheti a peteérés követését, ami a meddőség és a méhtestrák kockázatát egyaránt növelheti.

Polymenorrhoea: gyakori menstruáció

Ha a menstruáció 22 napnál gyakrabban jelentkezik, szintén rendellenes a ciklus. Ezt a menstruációs zavart hormonális problémák, gyulladásos betegségek, illetve a méh struktúráját érintő elváltozások is okozhatják és vérszegénységhez vagy krónikus fáradtság kialakulásához vezethet.

Menorrhagia: erős menstruációs vérzés

Túlzottan erős menstruációs vérzésről beszélünk, ha az időtartama meghaladja a 7 napot vagy a szokásosnál jelentősebb vérveszteséget tapasztalunk. Ez a probléma gyakran vashiánnyal és vérszegénységgel jár, kiváltó oka pedig méhpolip vagy mióma is lehet.

Hypomenorrhoea: gyenge menstruációs vérzés

A hypomenorrhoea gyenge menstruációt jelent, amikor a vérzés mennyisége jelentősen kevesebb a megszokottnál. Ez akár fogamzásgátlók használata miatt is előfordulhat, és bár a gyenge vérzés önmagában nem mindig veszélyes, jelezhet olyan alapvető problémákat, mint a hormonális egyensúly hiánya vagy a méhnyálkahártya károsodása, amelyek viszont kezelést igényelnek.

A menstruációs zavarok okai és tünetei

Mi állhat a menstruációs zavarok hátterében?

Általános okok

A menstruációs zavarok hátterében számos tényező állhat, melyek közül az egyik leggyakoribb a hormonális egyensúlyhiány. Az ösztrogén- és a progeszteronszint ingadozása alapvetően befolyásolja a menstruációs ciklust, az egyensúly felborulása pedig rendellenes, fájdalmas vagy kiszámíthatatlan vérzést eredményezhet.

Az inzulinrezisztencia és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) Szintén jelentős szerepet játszanak a menstruációs zavarok kialakulásában. Az inzulinrezisztencia az inzulin hatékonyságának csökkenését jelenti, ami hormonális problémákhoz vezethet, míg a PCOS-ben szenvedő nők gyakran tapasztalnak ritka vagy kimaradó menstruációt, ami a petefészkekben meddőséget okozó ciszták kialakulásához is vezethet.

Életmódbeli tényezők

Az életmódbeli tényezők közül a stressz, a túlzott fizikai aktivitás és a nem megfelelő táplálkozás is okozhat menstruációs zavarokat. A stressz hormonális változásokat idézhet elő, negatívan befolyásolva ezzel a menstruációs ciklust, de a túlzott fizikai aktivitás és az extrém diéták is rendszertelen vagy kimaradó menstruációt eredményezhetnek.

Egészségügyi problémák

A pajzsmirigy alulműködése csökkent hormon termelést idéz elő, ami lassítja az anyagcserét, és a menstruációs ciklus meghosszabbodásához vagy kimaradásához vezethet. Túlműködés esetén ennek az ellenkezője történik: a fokozott hormontermelés felgyorsítja az anyagcserét, melynek következtében a ciklus rövidebbé, a vérzés pedig intenzívebbé válhat.

A különböző autoimmun betegségek szintén hatással lehetnek a menstruációra. A betegség által ugyanis a szervezet immunrendszere a saját sejtjei és szövetei ellen fordul, ami a reproduktív rendszert is érintheti, befolyásolva ezzel a normális havi vérzést.

Egyre gyakoribb probléma a krónikus endometriózis, melynek során a méhnyálkahártya szövete a méhen kívül nő, ez pedig rendkívül fájdalmas menstruációt, erős vérzést és szabálytalan ciklusokat eredményezhet. Az endometriózis következtében kialakuló szövetek gyulladást és hegesedést okozhatnak, ami súlyos medencefájdalomhoz vagy meddőséghez vezethet.

Szervi elváltozások

A nagyobb méretű petefészek ciszták nyomást gyakorolhatnak a környező szervekre, – beleértve a méhet is – amivel zavart kelthetnek a menstruációs ciklusban. Jó-és rosszindulatú daganatok egyaránt kiválthatnak erős vagy hosszan tartó vérzést, de akár súlyosabb nőgyógyászati problémákhoz is vezethetnek.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a petefészek és a méh működésére a gyulladásos betegségek is hatással lehetnek, az általuk okozott hegesedés ugyanis gátolhatja a normális hormontermelést és havi vérzést. A kismedencei gyulladás gyakran szexuális úton terjed, kezeletlenül pedig komoly szövődményeket, akár meddőséget is eredményezhet.

Milyen tünetek utalhatnak menstruációs zavarra?

A menstruációs zavarok különböző tünetekkel járhatnak, amikre mindenképp érdemes odafigyelnünk, hiszen elkerülhetjük ezzel a súlyosabb következményeket.

  • Erős vagy elhúzódó vérzés: a több mint 7 napja tartó vagy szokatlanul erős vérzés a menstruációs zavarok egyik gyakori tünete.
  • Szabálytalan ciklusok: az időben szabálytalanul jelentkező havi vérzés szintén valamilyen rendellenességre utalhat.
  • Kimaradó menstruáció: a három hónapnál hosszabb ideig kimaradó menstruáció a terhesség egyik legbiztosabb jele, de jelezheti a menopauza kezdetét, súlyosabb esetben viszont szervi elváltozásokra is figyelmeztethet. 
  • Szokatlanul fájdalmas menstruáció: a súlyos alhasi görcsökkel járó, szokatlanul fájdalmas havi vérzés a menstruációs zavarok egyik legkellemetlenebb tünete, ami szintén minden esetben kivizsgálásra szorul.
  • Egyéb tünetek: az alhasi fájdalom, a puffadás, a mellek fokozott érzékenysége és a hangulatingadozás is mind olyan tünetek, melyek hátterében akár hormonális problémák is állhatnak.

Diagnózis és kezelés: hogyan küzdjünk meg a menstruációs zavarokkal?

A menstruációs zavarok kivizsgálásához és kezeléséhez ma már számos különböző diagnosztikai és terápiás módszer áll a rendelkezésünkre.

Diagnosztikai eljárások

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotó módszerek lehetővé teszik a petefészek és a méh részletes vizsgálatát. A transzvaginális ultrahang segítségével átfogó képet kaphatunk a petefészek állapotáról és az esetleges ciszták, miómák vagy más elváltozások jelenlétéről. Általában ez a vizsgálat jelenti az első lépést ahhoz, hogy megtudjuk, mi okozza a fennálló problémát.

Az MRI még részletesebb, háromdimenziós képeket készít, melynek segítségével olyan szervi elváltozások is feltárhatók, – daganatok, endometriózis – amik nem mindig mutathatók ki egyértelműen ultrahanggal.

Laborvizsgálatok

A laborvizsgálatok szintén sokat segíthetnek a hormonális egyensúly problémák és az endokrin rendellenességek felderítésében. Hormonszint méréssel könnyen kimutatható az alacsony ösztrogén vagy progeszteron szint, a vérvizsgálatok által pedig a pajzsmirigy hormonok (TSH, T3, T4) értékét tudhatjuk meg. 

Kezelési lehetőségek

A menstruációs zavarok kezelésére a probléma okától és súlyosságától függően többféle terápiás lehetőség létezik.

Életmódbeli változtatások

A krónikus stressz gyakran okozhat menstruációs zavarokat, amire remek megoldás lehet a meditáció vagy a jóga. Célzott relaxációs gyakorlatokat is elsajátíthatunk, de a különböző szabadidős tevékenységek is jelentősen segíthetnek a stressz csökkentésében. Az egészséges étrend és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel szintén nélkülözhetetlen a hormonális egyensúly fenntartásához.

Gyógyszeres kezelések

A hormonpótló terápiák során alkalmazott progeszteron vagy ösztrogén tartalmú gyógyszerek a rendszertelen ciklus szabályozásában lehetnek a segítségünkre, a menstruációs vérzés intenzitásának és gyakoriságának csökkentésére pedig fogamzásgátló tabletta szedését is javasolhatja az orvos.

A policisztás petefészek szindrómához gyakran kapcsolódik inzulinrezisztencia is. Inzulinérzékenyítő gyógyszerekkel azonban a vér glükózszintje normalizálható, ami nemcsak a hormonális egyensúly és a rendszeres menstruációs ciklus visszaállításában segíthet, de a termékenységhez és más PCOS-sel kapcsolatos tünetek enyhítéséhez is hozzájárulhat.

Sebészeti beavatkozások

Ha a menstruációs zavarokat szervi elváltozások vagy súlyosabb egészségügyi problémák okozzák, akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. A nagyobb ciszták és endometriális lerakódások eltávolítását rendszerint laparoszkópos eljárással végzik, ami gyorsabb gyógyulással és kevesebb szövődménnyel jár. A szervi elváltozások műtéti eltávolítása sokat javíthat a meddőséggel küzdő nők termékenységén.

Menstruációs zavarok és termékenység

A menstruációs zavarok jelentős hatással lehetnek a termékenységre is. A szabálytalan vagy kimaradó ovuláció nehezítheti a teherbeesést, a rendszertelen peteéréssel ugyanis csökken a megtermékenyülés esélye. A hormonális egyensúlyhiány és a szervi elváltozások – daganatok, ciszták – is nagymértékben hozzájárulhatnak a meddőség kialakulásához, negatív hatást gyakorolva a petefészek és a méh normális működésére.

A menstruációs zavarok és a meddőségi kezelések éppen ezért gyakran összefonódnak, a hormonális egyensúly helyreállítása és a szervi elváltozások kezelése ugyanis kulcsfontosságú lehet a sikeres teherbeeséshez és a magzat megtartásához. Mindehhez pedig alapos kivizsgálásra, pontos diagnózisra személyre szabott kezelésre van szükség.A Reprogenesis klinika a meddőség kezelésének élvonalában áll, széleskörű terápiás módszereik rengeteg párnak segítettek már a szülővé válásban. Az itt dolgozó szakemberek többéves tapasztalatának és a legmodernebb diagnosztikai háttérnek köszönhetően bármilyen meddőséggel kapcsolatos probléma esetén lehetőségünk van a professzionális kezelésre, mindezt támogató légkörben, békés és nyugodt környezetben.

Kedves páciensek és érdeklődők!

A klinika 2024.10.28-án, állami ünnep miatt zárva lesz.

Várjuk Önöket kedden 2024.10.29-én.

Megértésüket köszönjük.