A fejlődése első napjaiban a petesejt (oocita) és később az embrió felszínén egy védőburok – az ún. zona pellucida – található. A megtermékenyítést követő ötödik, hatodik napon az embrió elkezdi elhagyni ezt a burkot, és az embrió sejtjei közvetlen kapcsolatba kerülnek a méhnyálkahártya sejtjeivel, így megkezdődik az embrió nidációjának (beágyazódásának) folyamata.
A jelentősen vastag zona pellucida kedvezőtlenül befolyásolhatja az embrió megfelelő növekedését és így nem kívánatos akadályt képezhet az embrió és a méhnyálkahártya között a várható beágyazódás idején. Idősebb pácienseknél és egyéb jelzett esetekben, amikor a zona pellucida vastagabb, és hátrányosan befolyásolhatja a tenyésztés menetét, az asszisztált hatching (keltetés) javasolt.
A zona pellucida burkának lézerrel történő megbontása az embrió kriokonzerválása előtt lehetővé teszi a krioprotektív oldatok hatékonyabb áthatolását az embrión, ezáltal pedig a sejtek megfelelő védelmét a kriokonzerválás során esetlegesen bekövetkező fagyási károsodástól. Az embrió kiolvasztása után megkönnyíti a regenerálódást, és így növeli a KET (krioembrió-transzfer) utáni teherbe esés sikerességének arányát. Ha a páciensek érdeklődnek az embriók kriokonzerválása iránt, minden fagyasztásra alkalmas embrión automatikus asszisztált hatching-et (keltetést) végzünk.
Az embrionális sejtbiopsziát öt-hat napos embriókon végzik az ún. kikelő blasztociszta stádiumban a preimplantációs genetikai vizsgálat (PGT) céljából. Annak érdekében, hogy minél több biopsziára alkalmas embriót nyerjünk, a tenyésztés 3. napján minden embrión asszisztált keltetést végzünk.
